Túlzott kartergáz okai: Miért fújja ki az olajat a motor?

Mi az a kartergáz, és miért keletkezik?

Az égéstérben az égés során hatalmas nyomás keletkezik, és ennek a nyomásnak egy kis része mindig áttör a dugattyúgyűrűk mellett a forgattyúházba, vagyis a karterbe. Ez az áttörő gáz forró, égéstermékkel és olajködkel terhelt, és minden motorban keletkezik valamennyi. A karterszellőző rendszer feladata, hogy ezt a gázt visszavezesse a szívórendszerbe, ahol újra elég.

Egy egészséges motorban a kartergáz mennyisége mérsékelt, és a szellőzőrendszer gond nélkül elvezeti. A rendszerbe épített olajleválasztó kiszűri az olajköd nagy részét, így az visszacsurog a karterbe, csak a tiszta gáz jut a szívásba. Ez a körfolyamat tartja alacsonyan a forgattyúház nyomását, és óvja a tömítéseket.

A gond akkor kezdődik, amikor a karterbe áttörő gáz mennyisége megnő, vagy a szellőzőrendszer nem képes elvezetni azt. Ilyenkor a forgattyúházban nyomás épül fel, ami olajködöt présel a szívórendszerbe, végső esetben pedig kinyomja az olajat a leggyengébb tömítéseknél. Ez a túlzott kartergáz jellegzetes tünetegyüttese.

Fontos megérteni, hogy a kartergáz nemcsak égésterméket, hanem vízpárát és üzemanyag-maradványt is tartalmaz. Rövid távú, hideg üzemben ezek a komponensek nem égnek el rendesen, hanem lecsapódnak és belekeverednek a motorolajba, rontva annak minőségét. Ez az egyik oka annak, hogy a sokat álló, rövid utakon használt autó olaja gyorsabban öregszik, és emulziós, világos lerakódás jelenhet meg az olajbetöltő sapka alatt.

A leggyakoribb ok: kopott gyűrűk és hengerfal

A túlzott kartergáz vezető oka a dugattyúgyűrűk és a hengerfal kopása. Ahogy ezek az alkatrészek elhasználódnak, a tömítettségük romlik, és egyre több égési gáz jut át a karterbe. Ezt a jelenséget a szakma átfúvásnak nevezi, és minél nagyobb a kopás, annál erősebb a hatás. Nagy futásteljesítményű motoroknál ez természetes öregedési folyamat.

A gyűrűk nem csak koptató úton romolhatnak: gyakran elkoksosodnak és beragadnak a dugattyúhoronyba. A rövid távú, sokat álló városi használat, a ritka olajcsere és a nem megfelelő olajminőség kedvez ennek. A beragadt gyűrű már nem tömít, így akár egy egyébként kevés kilométert futott motor is fokozott átfúvást produkálhat.

A kopás mértéke jól látszik a tünetekből: a fokozott kartergáz mellett gyakran együtt jár a megnövekedett olajfogyasztás és a terhelés alatti kékes füst. Ha ezek együtt jelentkeznek, akkor nagy valószínűséggel a hengercsoport állapota a felelős, és a végleges megoldás a motor komolyabb felújítása. A pontos képet azonban csak méréssel kaphatjuk meg.

Érdemes tudni, hogy a fokozott átfúvás nem mindig egyenletes a hengerek között. Előfordul, hogy csak egy henger gyűrűi kopottak vagy ragadtak be, míg a többi ép, és ez a részleges hiba is elég a túlzott kartergáz kialakulásához. Éppen ezért fontos a hengerenkénti mérés, mert megmutatja, hogy a probléma az egész motort érinti-e, vagy csak egyetlen hengerre korlátozódik, ami befolyásolja a javítás mértékét.

A szellőzőrendszer hibái

Nem minden túlzott kartergáz jelent kopott motort. Nagyon gyakori, hogy maga a szellőzőrendszer romlott el, és ilyenkor a motor belseje egyébként még jó állapotú. A rendszer szíve az olajleválasztó és a nyomásszabályzó szelep, amely gondoskodik arról, hogy a karterben ne épüljön fel nyomás. Ha ez eltömődik vagy megreped, a rendszer működése felborul.

Az eltömődött, beszáradt szellőzőmembrán vagy szelep esetén a karterben nyomás keletkezik, amelyet a rendszer nem tud elvezetni. Ez a nyomás préseli ki az olajat a főtengely-szimeringnél, a szelepfedél-tömítésnél vagy a nívópálca vezetékénél. Sokan ilyenkor a szimeringet kezdik cserélgetni, holott a valódi ok a dugult szellőző.

Előfordul a fordított hiba is: a megrepedt membrán vagy a beszakadt szelep túl nagy szívást enged a karterre, ami olajat szív fel a szívórendszerbe, és ez okoz olajfogyást, füstöt, akár alapjárati akadozást is. Ezért a szellőzőrendszer épségének vizsgálata mindig az első lépések közé tartozik, mert olcsón kizárható vagy megerősíthető.

Sok modern motornál a szellőzőrendszer a szelepfedélbe integrált, bonyolult labirintusú olajleválasztóval és membránnal dolgozik. Ezeknél az egység gyakran nem javítható külön, hanem a teljes szelepfedelet cserélik. Bár ez elsőre soknak tűnhet, mégis megbízhatóbb megoldás, mint a beszáradt vagy megrepedt membránt ideiglenesen tömíteni, ami rövid időn belül újra a régi hibához vezetne.

Így deríthető ki a pontos ok

A megbízható diagnózis kulcsa a kartergáznyomás mérése. A szerelő műszerrel megméri, mekkora nyomás uralkodik a forgattyúházban járó motornál. A túl magas nyomás egyértelműen jelzi a túlzott átfúvást, de önmagában még nem mondja meg, hogy a gyűrűk vagy a szellőző a felelős. Ehhez további vizsgálatok kellenek.

A kompressziómérés és a hengertömítettség-vizsgálat megmutatja az egyes hengerek állapotát. Ha a kompresszió egyenletesen alacsony és a tömítettség rossz, az a gyűrűk és a hengerfal kopására utal. Ha viszont a kompresszió rendben van, de a kartergáznyomás mégis magas, akkor a szellőzőrendszer felé kell fordulni, és ott keresni a hibát.

Fontos a szellőzőrendszer külön ellenőrzése is: a szerelő megvizsgálja a leválasztót, a szelepet és a tömlőket eltömődés, repedés és beszáradás szempontjából. Ez a logikus, mérésre alapozott sorrend biztosítja, hogy ne cseréljünk fölöslegesen alkatrészt, és hogy a valódi ok javítására költsön, ne a tünet elfedésére.

A mérés előtt fontos, hogy az olaj és a szűrő állapota rendben legyen, mert a túltöltött vagy hígult olaj önmagában is torzíthatja az eredményt. Ezért a szerelő gyakran az olaj és a szint ellenőrzésével kezdi, és csak ezután végzi el a nyomásmérést. Ez a gondos előkészítés biztosítja, hogy a mért értékek valóban a motor állapotát tükrözzék, ne pedig egy egyszerű karbantartási hiányosságot.

Megoldás és a halogatás következményei

Ha a szellőzőrendszer a hibás, a megoldás jellemzően a leválasztó egység vagy a nyomásszabályzó szelep cseréje. Ez az egyik legkedvezőbb kimenetel, mert viszonylag gyors és olcsó beavatkozás, amely megszünteti a nyomásfelépülést és a tömítéseknél jelentkező olajszivárgást. Ilyenkor a motor belseje érintetlen marad.

Ha a hengercsoport kopott, a végleges megoldás a motor felújítása: a gyűrűk cseréje, a hengerek felújítása és a kapcsolódó alkatrészek pótlása. Ez jelentős munka, ezért a döntés előtt érdemes felmérni a motor általános állapotát és a jármű értékét. Bizonyos esetekben a karbantartás és a kímélő üzemeltetés meghosszabbíthatja az élettartamot.

A túlzott kartergáz figyelmen kívül hagyása kockázatos. A szívásba kerülő olajköd elszennyezi a szívórendszert, a fojtószelepet és a szenzorokat, valamint tönkreteheti a katalizátort és a részecskeszűrőt is. A tömítéseken kinyomott olaj pedig folyamatos szivárgáshoz és környezetterheléshez vezet. Ezért a korai vizsgálat itt is megtérülő döntés.

A tünetek, amelyek a kartergázra utalnak

A túlzott kartergáz gyakran közvetett tünetekben jelentkezik, amelyeket sokan más hibának tulajdonítanak. Az egyik legjellemzőbb az olajszivárgás megjelenése ott, ahol korábban nem volt, jellemzően a szelepfedél-tömítésnél vagy a főtengely-szimeringnél. Ha egy motor egyszer csak több ponton is izzadni kezd, érdemes a szellőzőrendszer nyomását is ellenőrizni, mert a felépülő karternyomás nyomja ki az olajat.

Szintén árulkodó jel az olajnyomok megjelenése a szívórendszer belsejében, a töltőlevegő-csövekben vagy a fojtószelepnél. Ha ezeket megbontva olajos, ködös bevonatot talál a szerelő, az egyértelműen jelzi, hogy az olajleválasztó nem dolgozik megfelelően, és olajköd jut a szívásba. Ez hosszabb távon az érzékelők elszennyeződéséhez és pontatlan méréséhez vezet.

Egyes esetekben a nívópálca vagy az olajbetöltő sapka viselkedése is árulkodó. Ha járó motornál a betöltő sapkát leemelve érezhető, erős lüktetést vagy nyomást tapasztal, az a karterben uralkodó túlnyomásra utal. Ez a néhány másodperces, egyszerű megfigyelés a szerelőnek is hasznos kiindulópont, bár a pontos ítéletet mindig a műszeres mérés adja meg.

Az olaj és a szellőzőrendszer karbantartása

A kartergáz-szellőzés egészsége szorosan összefügg a motorolaj állapotával. A friss, előírás szerinti olaj kevésbé habzik és kevesebb elpárolgó komponenst tartalmaz, így az olajleválasztónak könnyebb dolga van. Az elöregedett, hígult vagy nem megfelelő minőségű olaj ezzel szemben több olajködöt termel, ami túlterheli a leválasztót, és fokozza a szívásba jutó olaj mennyiségét.

A szellőzőrendszer időszakos ellenőrzése egyszerű, mégis sokat érő karbantartási lépés. A szerelő átnézi a tömlőket repedés és beszáradás szempontjából, ellenőrzi a nyomásszabályzó szelep vagy membrán működését, és megnézi, nem tömődött-e el az olajleválasztó. Ezek jellemzően kedvező árú alkatrészek, cseréjük viszont megelőzheti a nyomásfelépülésből eredő, sokkal drágább következményeket.

Különösen fontos ez a hidegben, mert a szellőzőrendszerben lecsapódó pára megfagyhat, és eldugíthatja a szellőző útját. A jeges dugulás hirtelen megnöveli a karternyomást, ami erős olajszivárgáshoz, akár tömítés kinyomásához vezethet. Ezért a téli időszak előtt érdemes a szellőzőrendszer állapotát átnézetni, hogy elkerülje ezt a kellemetlen és káros jelenséget.