Miért nem esik vissza az alapjárat gázelvétel után?

Hogyan áll be az alapjárat?

Az alapjárat az a fordulatszám, amelyen a motor terhelés nélkül, magától jár. Ezt a motorvezérlő tartja állandó szinten úgy, hogy pontosan annyi levegőt és üzemanyagot enged a motorba, amennyi a stabil járáshoz kell. A levegő mennyiségét a fojtószelep, illetve az alapjárati levegőt szabályozó rendszer állítja be, jellemzően a fojtószelep mögötti megkerülő úton vagy magának a fojtószelepnek a finom nyitásával.

Amikor gázt ad, kinyílik a fojtószelep, több levegő jut a motorba, és a fordulat emelkedik. Amikor leveszi a lábát, a fojtószelepnek vissza kell záródnia, a levegő mennyisége lecsökken, és a fordulat visszaesik az alapjáratra. Ehhez a folyamathoz a vezérlőnek pontosan ismernie kell a fojtószelep állását és a beszívott levegő mennyiségét.

Ha ez a szabályozás bármely ponton felborul, a fordulat nem oda esik vissza, ahová kellene. A hiba lehet mechanikus, például a fojtószelep nem zár rendesen, vagy jelforrásbeli, amikor a vezérlő téves adatokat kap a levegőről és a szelep állásáról. Éppen ezért a hibakeresésnél mindkét oldalt vizsgálni kell.

Az alapjárat beállítását a vezérlő terhelésfüggően finomítja is. Amikor bekapcsol a légkondicionáló kompresszora, működésbe lép a szervokormány szivattyúja, vagy nagy fogyasztók terhelik a generátort, a motor terhelése megnő, és a vezérlő megemeli az alapjáratot, hogy a fordulat ne essen be. Ez a folyamatos szabályozás a háttérben zajlik, és épp ezért érzékeny minden olyan hibára, amely a levegő vagy a jelek pontosságát érinti.

A koszos fojtószelep és az alapjárat-szabályzó

A leggyakoribb ok az elszennyeződött fojtószelep. A szívórendszerbe visszavezetett kartergáz és a levegőben lévő por idővel ragacsos, koszos lerakódást képez a fojtószelep peremén és a szelep mögötti csatornákban. Ez a lerakódás megakadályozza, hogy a szelep tökéletesen záródjon, illetve leszűkíti az alapjárati levegő útját, ami zavart okoz a szabályozásban.

Az önálló alapjárati levegőszabályzó szeleppel szerelt motoroknál ez az egység is beragadhat vagy elkoszolódhat. Ha a szabályzó nem tud rendesen zárni, folyamatosan több levegő jut a motorba, mint kellene, ezért az alapjárat magasan marad. Ez a hiba jellemzően fokozatosan alakul ki, ahogy a lerakódás egyre vastagabb lesz.

A tünet ilyenkor jellegzetes: gázelvétel után a fordulat lassan, mintha vonakodva csúszna le, esetleg megáll egy magasabb értéken, vagy hullámzik. Sok esetben a fojtószelep és a szabályzó szakszerű tisztítása, majd a vezérlő adaptációs értékeinek visszaállítása megoldja a problémát, cserére nincs is szükség.

Fontos, hogy a tisztítás után az adaptáció visszaállítása ne maradjon el. A vezérlő az idő során megtanulja a koszos fojtószelephez tartozó értékeket, és ha ezeket a tisztítás után nem nullázzák, akkor a most már tiszta szelephez rossz beállítással dolgozik, ami továbbra is hibás alapjáratot okozhat. Ezért a mechanikai tisztítás és a szoftveres betanítás mindig együtt adja a teljes megoldást.

A hamis levegő: rejtett szívóoldali szivárgás

A magasan maradó alapjárat másik klasszikus oka a hamis levegő, vagyis amikor a motor a fojtószelep megkerülésével, ellenőrizetlenül szív be levegőt. Ez történhet egy megrepedt szívótömlőn, egy elöregedett vákuumcsövön, egy szivárgó szívósor-tömítésen vagy egy rosszul záró szellőzőszelepen keresztül. A vezérlő ezt a plusz levegőt nem tudja pontosan beszabályozni.

A hamis levegő azért tartja magasan a fordulatot, mert a motorba több levegő jut, mint amennyivel a vezérlő számol, és ehhez több üzemanyagot is adagol. A jelenség gyakran együtt jár ingadozó alapjárattal, nehéz hidegindítással és időnként hibakóddal a keverékösszetételre vonatkozóan. Sok esetben a hidegben súlyosabb, mert a gumielemek ilyenkor merevebbek.

A hamis levegő megtalálása szisztematikus munka. A szerelő átvizsgálja a szívórendszer összes tömlőjét, csatlakozását és tömítését repedés, kilazulás és beszáradás szempontjából. Bizonyos esetekben füstöléses vizsgálattal teszik láthatóvá a szivárgás helyét, ahol a betáplált füst kiszökik. Ez a módszer gyorsan és megbízhatóan feltárja a legrejtettebb réseket is.

A hamis levegő gyakori búvóhelyei a fojtószelep utáni gumitömlők, a szervofékrásegítő vákuumcsöve, a kartergáz-szellőző tömlői és a szívósor tömítése. Az idő és a hő ezeket a gumielemeket megkeményíti és megrepeszti, a csatlakozásoknál pedig a bilincsek is lazulhatnak. Ezért a szerelő szisztematikusan, elemről elemre halad, és minden gyanús pontot ellenőriz, mert egyetlen apró repedés is elég a tünet előidézéséhez.

Mechanikus okok: pedál, kábel, csukló

Nem minden hiba elektromos vagy szívóoldali. A régebbi, gázbowdenes autóknál a fojtószelepet mozgató kábel beragadhat, elkophat vagy megnyúlhat, és ilyenkor a szelep nem tér vissza teljesen a záró állásba. A bowden a védőburkolatban korrodálódhat vagy beszáradhat, ami megnöveli a súrlódást, és a szelep vonakodva záródik.

Az elektronikus gázpedállal szerelt autóknál a pedálegység vagy a fojtószelep állítómotorja mechanikusan is beragadhat, illetve a pedálérzékelő adhat hibás jelet. Ilyenkor a vezérlő téves pedálállást lát, és nem a megfelelő fordulatra szabályoz. A pedálcsukló körüli szennyeződés vagy kopás szintén okozhat akadozó visszatérést.

Érdemes a gázpedál környékét is átnézni, mert egy becsúszott tárgy, egy felgyűrődött szőnyeg vagy a padlószőnyeg pereme mechanikusan akadályozhatja a pedál teljes visszaengedését. Ez triviálisnak tűnik, mégis meglepően gyakori, és pillanatok alatt ellenőrizhető, mielőtt bonyolultabb hibát keresnénk.

Diagnosztika és megoldás

A hibakeresés a diagnosztikai műszer csatlakoztatásával kezdődik, amely kiolvassa a motorvezérlő hibakódjait és élő adatait. Itt látszik a fojtószelep állása, a beszívott levegő mennyisége és a keverékösszetétel korrekciója. Ezek az adatok gyorsan megmutatják, hogy a levegőszabályozással, a jeladókkal vagy a keverékképzéssel van-e baj.

Ha a kiolvasás hamis levegőre utaló keverékkorrekciót jelez, a szerelő a szívórendszer tömörségét vizsgálja, jellemzően füstöléses módszerrel. Ha a fojtószelep vagy a szabályzó szennyeződésére van gyanú, a tisztítás és az adaptáció visszaállítása a következő lépés. A logikus sorrend itt is a fölösleges alkatrészcsere elkerülését szolgálja.

A megoldás a kiváltó októl függ: a tisztítás sok esetben elegendő, a repedt tömlők és tömítések cseréje megszünteti a hamis levegőt, a beragadt bowden vagy pedálegység javítása pedig helyreállítja a mechanikát. A javítás után a vezérlő betanítása fontos, hogy az alapjárat újra pontosan a helyére álljon vissza. Ha a jelenség tartós, érdemes szakemberrel kivizsgáltatni, mert a magas alapjárat lassításkor a fékút megnyúlásához is vezethet.

Az érzékelők szerepe a szabályozásban

A motorvezérlő nem lát, csak az érzékelők adataira támaszkodik, amikor beállítja az alapjáratot. A fojtószelep állását a fojtószelep-potméter vagy a beépített helyzetadó jelzi, a beszívott levegő mennyiségét a légtömegmérő méri, a keverék helyességét pedig a kipufogóban lévő oxigénérzékelő ellenőrzi. Ha ezek bármelyike hibás jelet ad, a szabályozás felborulhat, és az alapjárat nem oda áll be, ahová kellene.

Az elszennyeződött vagy elöregedett légtömegmérő különösen gyakori vétkes. Ha alábecsüli vagy túlbecsüli a beszívott levegő mennyiségét, a vezérlő rossz keveréket állít be, ami ingadozó vagy magas alapjárathoz vezethet. A fojtószelep helyzetadójának hibája szintén megtévesztheti a rendszert, mert az azt hiheti, a szelep még nyitva van, holott már zárt.

Éppen ezért a hibakereséskor a szerelő az érzékelők élő adatait is figyeli a diagnosztikai műszerrel. Összeveti a mért értékeket a valós állapottal, és kiszűri, ha valamelyik jeladó félrevezeti a vezérlőt. Egy hibás érzékelő cseréje sok esetben egy csapásra megoldja az alapjárat-problémát, ezért ezek ellenőrzése a rendszeres hibakeresés fontos része.

Hideg és meleg motor: mikor jelentkezik a hiba?

Sokat elárul az, hogy a magas alapjárat hideg vagy meleg motornál jelentkezik-e. A hidegen üzemelő motornak természetesen magasabb az alapjárata, mert bemelegedésig a vezérlő szándékosan emeli a fordulatot a jobb járás és a gyorsabb felfűtés érdekében. Ez teljesen normális, és a motor bemelegedésével fokozatosan visszaáll a szokásos szintre.

Gyanús viszont, ha a fordulat bemelegedett motornál is magasan marad, vagy ha hidegen szokatlanul viselkedik, például hullámzik vagy akadozik. A hidegben súlyosbodó tünet gyakran hamis levegőre utal, mert a gumitömlők és tömítések ilyenkor merevebbek, és jobban engednek a réseknél. Ahogy a motor felmelegszik, a gumi rugalmasabbá válik, és a tünet enyhülhet.

Ez a megfigyelés a szerelőnek is irányt mutat. Ha a hiba kizárólag hidegen jelentkezik, akkor a szívórendszer tömörségét és a gumielemeket érdemes elsőként vizsgálni. Ha viszont a magas alapjárat állandó, függetlenül a motor hőmérsékletétől, akkor inkább a fojtószelep, a szabályzó vagy egy érzékelő állandósult hibája a valószínű ok. A pontos megfigyelés így felgyorsítja a diagnózist.